Ezek a biztos jelek, hogy el kell mennie szemvizsgálatra.

Sokan csak akkor mennek el látásvizsgálatra, ha a szemproblémák már kényelmetlenséget okoznak a mindennapjaikban. Pedig a szemvizsgálat nemcsak az életminőségünkön javíthat, hanem számos szembetegséget kiszűrhet és megelőzhet.

ÖN MIKOR VOLT UTOLJÁRA SZAKSZERŰ LÁTÁSVIZSGÁLATON?

A munkahelyi üzemorvosnál felolvasott szemészeti táblát vagy az online szemtesztet ne számoljuk bele. Ha nincsenek tünetek, felnőtt korban legalább kétévente javasolt a szemvizsgálat, azonban néhány krónikus betegség esetén évente, vagy akár még gyakrabban ajánlott a látásvizsgálat: ilyenek a cukorbetegség, a zöldhályog (glaukóma) és szürkehályog, vagy a magas vérnyomás. Magyarországon ráadásul a lakosság vezető vaksági oka a cukorbetegség szemszövődményeinek kialakulása, így kiemelt jelentőségű a rendszeres kontroll.

Emellett a látás romlása általában viszonylag lassan kialakuló folyamat, ezért látásunk ellenőrzése legalább olyan fontos, mint más egészségügyi szűrővizsgálatok. Amennyiben bizonytalan, hogy önnek van-e szüksége látásvizsgálatra, összegyűjtöttük azokat a gyakori látásproblémákat, amelyekkel érdemes felkeresni egy szakembert.

HOMÁLYOS LÁTÁS

A homályos látás az egyik leggyakoribb szemészeti probléma, ami számos formában jelentkezhet, és többféle kiváltó oka is lehet: örökölhető, kialakulhat más betegség miatt, és az öregedés miatt is bekövetkezhet.  A homályos látás okai közé tartozhatnak a rövidlátás, a távollátás, az asztigmia, az öregszeműség és a tompalátás is. De lehetnek ennél egyszerűbb kiváltó okok is: a képernyők előtt eltöltött túl sok idő is vezethet homályos látáshoz.

FÉNYÉRZÉKENYSÉG

Zavarja az erős lámpafény vagy az élénk napsütés? Akárcsak a homályos látás esetében, a fényérzékenység számos szembetegség egyik figyelmeztető tünete lehet, mint a kötőhártya gyulladás vagy a szaruhártya gyulladás, vagy a kötőhártya egyéb eredetű irritációja.

GYULLADT SZEMEK

A begyulladt szem mindenki számára jól ismert kellemetlenség, amivel nap mint nap találkozhatunk. Vannak szinte ártalmatlan kiváltó okok, mint a por vagy a huzat, vagy akár a klóros víz, ugyanakkor a szemgyulladás hátterében gyakori betegségek is állhatnak, mint a kötőhártya gyulladás, az árpa vagy a szemhéj gyulladás.

KETTŐS LÁTÁS

A kettős látás vagy diplopia az a zavaró állapot, amikor ugyanarról a tárgyról vagy személyről két különálló képet látunk. Társulhatnak mellé olyan további kellemetlen tünetek, mint a hányinger és a fejfájás is. Okozhatja a szemizom vagy a látóideg elváltozása, ugyanakkor krónikus betegségekre is utalhat: idegrendszeri betegségekre, pajzsmirigy betegségre vagy cukorbetegségre is.

SZEMSZÁRAZSÁG, SZÁRAZ SZEMEK

Az égető, szúró érzést is szinte mindannyian ismerjük – a modern világban az egészséges szemű emberek is gyakran találkozhatnak vele. A klíma használat, a huzat, a szmog és por, vagy a kedvezőtlen időjárás mind hozzájárulhat a szem kiszáradásához. Mégsem szabad félvállról venni a tünetet, mert a szemszárazság komolyabb betegségre vagy gyulladásra is utalhat.

A FELSOROLT TÜNETEK BÁRMELYIKÉT TAPASZTALJA ? SZEMVIZSGÁLATRA LENNE SZÜKSÉGE!

ÜZLETüNKBEN MEGBÍZHATÓ OPTOMETRISTA SZAKEMBER VÁRa.

A szem megbetegedéseivel kapcsolatban szakorvosi rendelést kell felkeresni, akár a látásvizsgálatot követően, ha az optometrista ezt tanácsolja.

MIBEN SEGÍTHETNEK A kék szem optika SZAKEMBEREI?

Az optometrista fő feladata a szem esetleges fénytörési hibájának megállapítása, és szükség esetén a szemüveg felírása: legyen szó közellátásról, távollátásról, vagy a munkavégzést támogató szemüvegről. Szintén bizalommal fordulhat az optometristához a megfelelő kontaktlencse kiválasztásában és a kontaktlencse-illesztésben is. Fontos, hogy ha a vizsgálat során az optometrista betegségre utaló jelet észlel, akkor szemészorvoshoz irányítja önt.

A szem fénytörési hibái a szem optikai rendszerének kisebb mértékű elváltozásaiból adódnak, aminek következtében nem az éles látás helyén, vagyis a retinán jelenik meg a kép.

Lássuk, melyek a leggyakoribb fénytörési hibák, amelyek a látásvizsgálat során kiderülhetnek!

MYOPIA – RÖVIDLÁTÁS

Ha rosszabbul látunk távolra, mint közelre, akkor beszélhetünk rövidlátásról. A myopiás szem a végtelenből érkező párhuzamos sugarakat a retina előtt egyesíti képponttá, ez okozza a rövidlátást. A rövidlátók közelre nagyon jól látnak, azonban a távoli tárgyakat elmosódottan érzékelik. Ez az egyik leggyakoribb fénytörési hiba, amely általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható.

HYPERMETROPIA – TÁVOLLÁTÁS

Ha a közeli tárgyak homályosak, és inkább távolra látunk élesen, azt nevezzük távollátásnak vagy túllátásnak: a hypermetropiás szem ebben az esetben a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarakat a retina mögött egyesíti képponttá. A rövidlátáshoz hasonlóan könnyen korrigálható akár szemüveggel, akár kontaklencse viseléssel.

ASZTIGMIA

Az asztigmia esetében a szaruhártya vagy a szemlencse felszíne eltér a szabályostól, és emiatt a szemben a pontról nem pontszerű kép keletkezik, hanem vonal. Egyszerűbben megfogalmazva nem látunk elég élesen, tévesztjük például a számokat vagy a betűket. Fontos, hogy az asztigmia lehet önálló fénytörési hiba, de akár társulhat rövidlátással vagy távollátással is.

PRESBYOPIA VAGY ÖREGSZEMŰSÉG

A presbyopia tulajdonképpen természetes folyamat, a szem öregedése. A szemlencse az életkor előrehaladtával fokozatosan veszít az alkalmazkodóképességéből és rugalmasságából – emiatt nehezebben látunk először közelre, esetleg a későbbiekben távolra is.